A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező és alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában az a gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. §-a — illetve, ha az ajánlatkérő előírta, a 63. §-a — szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, kivéve, ha a Közbeszerzési Hatóság határozata öntisztázás keretében kimondta a megbízhatóságát (Kbt. 64. §). A kizáró okok skálája széles: az egy évnél régebben lejárt adó-, vám- vagy járuléktartozástól a véglegessé vált határozattal kiszabott munkaügyi bírságon át a hamis adatszolgáltatásig. Az ellenőrzés nem egyetlen lista átfutása: több, egymástól független hatósági nyilvántartást kell lekérdezni, dokumentálható módon.
A Kbt. 62. § a kötelező kizáró okokat tartalmazza: uniós eljárásrendben (Kbt. Második Rész) minden eljárásban alkalmazni kell őket. Nemzeti eljárásrendben (Kbt. Harmadik Rész) ennél szűkebb a kötelező kör — ott az ajánlatkérőnek csak a 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontját kell előírnia, a többit előírhatja (Kbt. 114. § (1)). Ezért az ellenőrzés terjedelme mindig a konkrét felhívásból derül ki. A kötelező körbe tartozik többek között a végelszámolás, a csőd- és felszámolási eljárás (azzal, hogy itt az ajánlatkérő mérlegelheti az üzletmenet-folytonosságot — Kbt. 62. § (1a)), és ide tartozik a k) pont is: a magyarországi bejegyzettség a cégjegyzékből, az átláthatósági feltételek pedig a gazdasági szereplő nyilatkozatából igazolhatók (321/2015. Korm. rendelet 8. § i)).
A Kbt. 63. § fakultatív kizáró okokat sorol fel — köztük a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegését (a)), a súlyos szerződésszegést (c)) és az alvállalkozó felé fennálló, jogerős ítéletben megállapított jelentős fizetési mulasztást (d)). Ezeket az ajánlatkérő pontonként írhatja elő, és az eljárást megindító felhívásban meg is kell jelölnie, melyiket alkalmazza (Kbt. 63. § (2)).
Fontos kivétel az öntisztázás: ha a Közbeszerzési Hatóság véglegessé vált határozata kimondta a gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő ezt mérlegelés nélkül köteles elfogadni (Kbt. 64. §). Az öntisztázási határozatok az EKR-ben nyilvánosak — egy nyilvántartási találat tehát önmagában még nem jelent kizárást.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8–9. §-a tételesen megmondja, melyik kizáró okot melyik forrásból kell ellenőrizni. A TenderMap cégenként 11 ellenőrzést futtat le egy menetben, az alábbi nyilvántartásokból:
Kiegészítő kockázati jelzések: a NAV nyilvánosan elérhető munkaügyi adatai (pl. be nem jelentett foglalkoztatás) a hatályos Kbt.-ben nem önálló kizáró okok, de a fakultatív, Kbt. 63. § (1) a) szerinti kizáró ok alátámasztásához felhasználhatók — a TenderMap ezért ezeket is lekérdezi és a jelentésben elkülönítve jelzi.
Fontos tudni: az EKR-ben vezetett nyilvántartás a Kbt. szerint a gazdasági szereplő megbízhatóságának mérlegelése nélkül tartalmazza az adatokat — a szereplés tehát önmagában nem jelent kizárást, a hiánya pedig nem igazolja a többi kizáró ok hiányát. A megalapozott vizsgálat ezért nem állhat meg egyetlen listánál.
Az igazolás kétlépcsős. Az ajánlattétel során a gazdasági szereplő előzetesen nyilatkozik: uniós eljárásrendben az egységes európai közbeszerzési dokumentummal (EEKD), nemzeti eljárásrendben ehhez egyszerű nyilatkozat is elegendő (321/2015. Korm. rendelet 17. §). Ezt követően az ajánlatkérő felhívására — még az eredményről szóló döntés meghozatala előtt — az értékelés alapján legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőnek kell hatósági nyilvántartásokkal és igazolásokkal alátámasztania a nyilatkozatát (Kbt. 69. § (4)). A nyilvánosan és ingyenesen elérhető elektronikus nyilvántartásokból (KOMA, cégjegyzék, EKR-listák) az ajánlatkérő köteles maga ellenőrizni a kizáró okok hiányát, és ezekre igazolást nem is kérhet a gazdasági szereplőtől (Kbt. 69. § (11), 321/2015. Korm. rendelet 8. §).
A kizáró okok teljes körű vizsgálatához több, egymástól független hatósági nyilvántartást kell végignézni: a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisát (KOMA), a cégjegyzéket, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és az idegenrendészeti hatóság nyilvántartásait, valamint az EKR-ben közzétett nyilvántartásokat — köztük a Közbeszerzési Hatóság kizárási és öntisztázási nyilvántartását, a GVH versenyjogsértési határozatait és az erdészeti hatóság EUDR-eltiltásait (Kbt. 62. § (1) g)); ide tartozik a jogi személlyel szembeni bírósági tevékenység-korlátozás is (Kbt. 62. § (1) f)). A TenderMap ezekből cégenként 11 ellenőrzést futtat le egy menetben.
Fontos tudni: az EKR-ben vezetett nyilvántartás a Kbt. szerint a gazdasági szereplő megbízhatóságának mérlegelése nélkül tartalmazza az adatokat — a szereplés tehát önmagában nem jelent kizárást, a hiánya pedig nem igazolja a többi kizáró ok hiányát. A megalapozott vizsgálat ezért nem állhat meg egyetlen listánál.
A NAV köztartozásmentes adózói adatbázisa (KOMA) havonta frissül, és aki szerepel benne, annak nem kell külön adóigazolást benyújtania (321/2015. Korm. rendelet 8. § b)). A közbeszerzés megkezdése előtt kiállított igazolás is felhasználható mindaddig, amíg a benne foglalt adat tartalma valós — az ajánlatkérő ezt ellenkező bizonyításig vélelmezi (321/2015. Korm. rendelet 1. § (7)). Épp ezért számít a dokumentált lekérdezési időpont.
Önmagában nem: a kizáró ok hatálya alá eső alvállalkozót (vagy kapacitást nyújtó szervezetet) kell kizárni, az ajánlattevő pedig hiánypótlásban megnevezhet helyette mást (Kbt. 71. § (4)). Van azonban egy kivétel, ami az egész ajánlatot viszi: ha az alvállalkozó kizárása hamis adatszolgáltatás, jogtalan befolyásolás vagy versenytorzító megállapodás miatt történt (Kbt. 62. § (1) i), j), o)), az ajánlat érvénytelen — kivéve, ha az ajánlattevő bizonyítja, hogy erről nem tudott és elvárható gondosság mellett sem kellett tudnia (Kbt. 73. § (1) c)). Ezt a bizonyítást gyakorlatilag csak dokumentált előzetes ellenőrzéssel lehet megtenni.
A szerződés teljesítése alatt a nyertes ajánlattevő köteles előzetesen bejelenteni minden bevont alvállalkozót, és a szerződésben nyilatkozik arról, hogy nem vesz igénybe kizáró ok hatálya alatt állót; erről az ajánlatkérőnek külön igazolást nem kell benyújtania (Kbt. 138. § (3)). A kockázat tehát a vállalkozónál marad, miközben az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani vagy attól elállni, ha utóbb derül ki a kizáró ok fennállása (Kbt. 143. § (2)). Ezért éri meg a bevont szereplőket a teljesítés alatt is dokumentáltan ellenőrizni.
A Kbt. 62. § a kötelező kizáró okokat tartalmazza: uniós eljárásrendben (Kbt. Második Rész) minden eljárásban alkalmazni kell őket, nemzeti eljárásrendben (Kbt. Harmadik Rész) viszont az ajánlatkérőnek csak a 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontját kell előírnia, a többit előírhatja (Kbt. 114. § (1)). A Kbt. 63. § fakultatív kizáró okokat sorol fel: ezeket az ajánlatkérő pontonként írhatja elő, és a felhívásban meg is kell jelölnie, melyiket alkalmazza. Az ellenőrzés terjedelme tehát mindig a konkrét felhívásból derül ki — a TenderMapben az indításkor beállítható, hogy a felhívás a 62. § mellett a 63. §-t is előírta-e.
A kizáró ok hatálya alá eső gazdasági szereplő a Közbeszerzési Hatóságtól kérheti megbízhatóságának megállapítását (öntisztázás, Kbt. 64. §). Ha a Hatóság véglegessé vált határozata a megbízhatóságot kimondta, az ajánlatkérő ezt mérlegelés nélkül köteles elfogadni — vagyis egy nyilvántartási találatból nem következik automatikusan a kizárás. Az öntisztázási határozatokat a Hatóság az EKR-ben közzéteszi (Kbt. 187. § (2) a) ad)), ezért a találatok értelmezésekor ezt is ellenőrizni kell.
Az ingyenes elektronikus nyilvántartások ellenőrzése az ajánlatkérő jogszabályi kötelezettsége, és a dokumentálása az ő terhe (Kbt. 69. § (11)). A TenderMap cégenként lekérdezi a releváns nyilvántartásokat, és időbélyeges, forrásmegjelöléses jelentést + cégenkénti lekérdezési dokumentációt (bizonyíték-csomagot) ad — az eljárási szakaszban és a szerződés teljesítése alatt bevont alvállalkozókra is.
A fenti összefoglaló általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak; az egyes eljárásokban mindig az adott felhívás és a hatályos jogszabályok az irányadók. Jogszabályi állapot: 2026. július 31.